Kellemes meleg volt mikor a kocsi megállt új házunk előtt. Emilyvel a legjobb barátnőmmel úgy döntöttünk, hogy New Yorkba költözükn, Ő azért, hogy építse modell karrierjét én pedig azért, hogy megismerjem sosem látott pámat. Kiszálltam a kocsiból és a hatalmas épületre néztem.
- Üdv New Yorkban kisanyám - ölelt meg Em. 
- Téged is - nevettem rá - Most pedig lássunk munkához, mert a dobozok nem fognak maguktól felmenni. 
- Oké, tudom - forgatta meg a szemét majd felnyitotta a csomagtartót. 
- Igazán elfogadhattuk volna apukád segítségét - mondtam bár tudtam, hogy mit fog erre mondani. 
- Lisbeth te is nagyon jól tudod, hogy új életet szeretnék kezdeni. Szülői támogatás nélkül.
Oké megértem, de azért jobb lett volna ha egy-két költöztető pasi itt van és felcipeli nekünk a dobozokat.  Kinyitottam a bejárati ajtót, majd megfogtunk egy- egy dobozt és a lift felé vettük az irányt. Az ajtó kinyílt és egy férfi lépett ki rajta. Ránk mosolygott, majd a postaládához sétált. A lift hamar felrepített minket a lakásunkhoz, a nappaliban ledobtuk a dobozokat és indultunk is a következő adagért. 
- Nem tán új lakók? - mosolygott ránk a pasi lent. 
- De igen - válaszoltam - A 323-as új lakói. 
- Segítsek a cipekedésben? Ráérek és még se hagyhatom, hogy két ilyen fiatal és gyönyörű nő egyedül cipekedjen. 
Barátnőmre néztem akin felfedezni véltem a "tetszik ez a pasi" jeleket. 
- Nagyon aranyos vagy elfogadjuk - lelkendezett Emily. Egy óra múlva már minden holmink a nappaliban volt. Megköszöntük a srác segítségét, akit mint kiderül Scott-nak hívnak. 
- Em ezt most fejezd be! - szólaltam meg mikor ketten voltunk.
- Mégis mit?
- Tudod miről beszélek. Láttam milyen szemekkel méregeted a szomszéd srácot. 
- Nem tudom mirl beszélsz - dobta a haját a válla mögé. 
- Em, nagyon szeretlek és nem akarom, hogy megint csalódj. Olyan könnyen szerelembe esel.. 
- Óvatos leszek megígérem - ölelte meg - De most mond, hogy nem édes. 
- Persze az - sóhajtottam. Reménytelen ez a csaj, de imádom. 
- Kibakolom a szobámba a cuccaimat, utána kajálhatnánk valamit. 
- Rendelek valami olasz kaját - felelte barátnőm és a telefonért nyúlt. A szobámba mentem és kinéztem az ablakon. Alattunk elterült a csodás New Yrok. Ez az új otthonom, új lehetőségek, és egy új családtag. Valahol a hömbölygő emberek tömegében ott van Ő is. A sosem látott édesapám. Mikor végre végeztem a pakolással visszamentem a nappaliba, ahol már várt a kaja. 
- Bor? - kérdeztem mikor megláttam, hogy Em két pohárba italt tölt. 
- Igen, hisz ünneplünk. Pezsgő nem igazán megy az olasz kajához, de azt hiszem a bor is megteszi. 
- Szerintem is - nevettem rá, majd kocintottunk az új életünkre. 
- Na és , hogy tervezet az apakereső porjectet?
- Először is, holnap elmegyek a cégéhez és érdeklődöm van-e munkha. Ha szerencsém van, lesz szabad állás és fel is vesznek, így többet megtudhatok róla - néztem szöszke barátnőmre. 
- Na és ha nem lesz meló?
- Akkor... - sóhajtottam - Em ebbe nem gondoltam bele. Fel kell venniük és kész - mosolyogtam. 
- Ha nem vesznek fel, eljöhetnél velem modelkedni. Mennyire jó lenne már - lekesült be. 
- Emily nyugodj meg - nevettem - Tudod, hogy a modellkedés nem az én világom.
- Hát jó - vonta meg a vállát, majd az asztalhoz sétált és a kezébe vett egy bontatlan üveg bort - Ezt pedig most átviszem "Dögös" Scottnak a segítségért. 
A homlokomra csaptam, ez a lány tényleg menthetetlen eset. Nem adok két hónapot és megint sírni fog, mert egy pasi átverte. 
- Köszönd meg az én nevemben is. Azt hiszem lezuhanyzok és elteszem magam holnapra. 
Bólintott, majd vigyorogva távozott. A fürdőbe sétáltam megengedtem a kádat melegvízzel és elnyúltam benne.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés